Belépés FacebookkalKommentek
[ Ablak bezárása ]
A budapesti fogorvosnál a fogpulpa vizsgálata a fogászati kezelések egyik alapvető mozzanata. A 13. kerületi rendelőben a legjobb képalkotó berendezések és modern fogászati eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére ahhoz, hogy fájdalommentesen és gyorsan diagnosztizálhassák a páciensek panaszát.
A budapesti fogorvos a legjobb eszközök segítségével lát hozzá a fogpulpa vizsgálatához. A 13. kerületi fogászaton megvizsgálják, hogy milyen módszerrel és hogyan lehet a szuvas fogat kezelni, szükség van-e annak eltávolítására vagy a konzerváló fogászat eszközeivel megmenthető.
A fogorvos pulpakamrában, amelyet űrként csak a pulpa lágy szöveteinek roncsolása, pusztulása és eltávolítása után láthatunk, megkülönbözteti a rágófelszín, ill. a metszőéi irányába eső tetőt (tegmen cavi pulpae), az axialis falakat, melyek nagyjából párhuzamosak a fog hossztengelyével, haladottabb kordákon a kamra ürege felé bedomborodnak, valamint a pulpakamra fenekét (paries subpulpalis).
A pulpakamra feneke azonban nem analóg a többi fallal, hanem a gyökércsatornák számával azonos számú tölcsérszerű bemélyedésből áll.
A fogorvos vizsgálata alapján gyökérpulpa a gyökércsatornát tölti ki. E megnevezéssel ellentétben, amelyből arra kellene következtetni, hogy a pulpa eltávolítása után foggyökerenként egy (vagy esetleg több) csatorna marad vissza, a valóságban többszörös elágazású csatornarendszert találunk. Az elágazások főképpen a gyökér apicalis végén gyakoriak (delta apicale, ramificationes apicales), de számos oldalág, oldalcsatorna található egygyökerű fogon a gyökér középső harmadában is, még több összekötő ág (míg pulpa tölti ki, pulpahídvól beszélhetünk) egy gyökérben elhelyezkedő két vagy esetleg több csatorna között, ezek feltárása a fogászaton a megfelelő eszközök segítségével fájdalommentes.
A budapesti fogorvos a következő meghatározást használja. A gyökérpulpa — és ennek megfelelően a gyökércsatorna — a pulpakamrától a gyökércsúcs felé vékonyodik, de nem egyenletesen. Kezdetben csak kissé, nagyobb mértékben csak az apicalis gyökérharmadban. A gyökércsatorna falát a foggyökér hosszának túlnyomó részén ugyanúgy dentin alkotja, mint a koronái pulpakamráét, a csatorna apicalis végét azonban nem dentin, hanem cement veszi körül.
A cementréteg vastagságától függ egyrészt, hogy milyen hosszú résznek a fala áll cementből, másrészt az is, hogy mennyire szűkül be a pulpa, ill. gyökércsatorna apicalis vége (ezt a gyökérrészt közkeletűen gyökércsúcsnak nevezzük, lumenét pedig fora- men apicale névvel illetjük).
Minthogy a szervezet mindaddig képez dentint, amíg a pulpa funkcióképes, a pulpakamra és a gyökércsatorna térfogata, ill. tágassága ceteris paribus az életkortól függ. A fogorvosi vizsgálatok megállapították, hogy fiatalabb korban nagyobb a pulpakamra, tágabb a gyökércsatorna — azaz nagyobb a pulpa, vaskosabb
a gyökérpulpa — mint idősebb korban. Ugyancsak az életkortól függ — fiziológiás körülmények között — az apicalis részben a cement vastagsága (idősebb korban vastagabb).
A pulpa szöveti szerkezetét illetően ismétlésszerűen utalunk arra, hogy fiatal korban embrionális kötőszövetből áll. E kötőszövet sejtdús, rostokban szegény, a sejtközi állomány erősen hidratált kocsonyás anyag. A kor haladtával sejtekben szegényebbé és egyben rostokban dúsabbá válik, a sejtközti állomány hvdratatiója is csökken, ilyenkor már fogorvosi vizsgálatra lehet szükség. Felszínén paliszádszerű elrendeződésben zárt sejtsort találunk, ez az odontoblast-réteg. A megnevezés ellenére, mely e sejteknek tulajdonítja a dentinképzést, nem biztos, hogy a dentint az odontoblastok képezik.
Nyúlványaik — az ún. Tomes-féle rostok — a dentincsatornákon át egészen a zománcdentin, ill. cementdentin határig érnek. Hogy ezek teljesen kitöltik-e a dentincsatornácskák lumenét, vagy mellettük még nyirokrés helyez-kedik el, nem döntő jelentőségű probléma.
Az bizonyos, hogy ezeken a csatornákon át biztosítja a szervezet a pulpa felől a dentin kívánatos hydratatióját, amitől e szövet mechanikai ellenállóképessége függ. Feltételezik, hogy ezen az úton a zománcba is diffundál a pulpából az ún. ,,fog-lympha”, azaz a dentincsatornácskák folyékony tartalma. Ennek szerepe a zománcban tisztázatlan. A dentinben ez a nedvmennyiség fontos. Pulpa nélküli fogon ennek utánpótlása nincs biztosítva, a dentin „kiszárad”, és törékennyé válik.
Fogpulpa vizsgálat a budapesti fogorvosnál az esztétikai fogászaton. A fogszuvasodás kezelése szakszerűen elvégezhető a 13. kerületi klinikán.
Megosztás a facebookon
A fogorvos által megválaszolt fogászati kérdések leírása részletesen és egyszerűen. A budapesti esztétikai fogászat szakemberei, szájsebészei és orvosai segítenek megérteni a szájhigiénia fontosságát.
