Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
A budapesti fogorvosnál a fogpulpa vizsgálata a fogászati kezelések egyik alapvető mozzanata. A 13. kerületi rendelőben a legjobb képalkotó berendezések és modern fogászati eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére ahhoz, hogy fájdalommentesen és gyorsan diagnosztizálhassák a páciensek panaszát.
A budapesti fogorvos a legjobb eszközök segítségével lát hozzá a fogpulpa vizsgálatához. A 13. kerületi fogászaton megvizsgálják, hogy milyen módszerrel és hogyan lehet a szuvas fogat kezelni, szükség van-e annak eltávolítására vagy a konzerváló fogászat eszközeivel megmenthető.
A fogorvos pulpakamrában, amelyet űrként csak a pulpa lágy szöveteinek roncsolása, pusztulása és eltávolítása után láthatunk, megkülönbözteti a rágófelszín, ill. a metszőéi irányába eső tetőt (tegmen cavi pulpae), az axialis falakat, melyek nagyjából párhuzamosak a fog hossztengelyével, haladottabb kordákon a kamra ürege felé bedomborodnak, valamint a pulpakamra fenekét (paries subpulpalis).
A pulpakamra feneke azonban nem analóg a többi fallal, hanem a gyökércsatornák számával azonos számú tölcsérszerű bemélyedésből áll.
A fogorvos vizsgálata alapján gyökérpulpa a gyökércsatornát tölti ki. E megnevezéssel ellentétben, amelyből arra kellene következtetni, hogy a pulpa eltávolítása után foggyökerenként egy (vagy esetleg több) csatorna marad vissza, a valóságban többszörös elágazású csatornarendszert találunk. Az elágazások főképpen a gyökér apicalis végén gyakoriak (delta apicale, ramificationes apicales), de számos oldalág, oldalcsatorna található egygyökerű fogon a gyökér középső harmadában is, még több összekötő ág (míg pulpa tölti ki, pulpahídvól beszélhetünk) egy gyökérben elhelyezkedő két vagy esetleg több csatorna között, ezek feltárása a fogászaton a megfelelő eszközök segítségével fájdalommentes.
A budapesti fogorvos a következő meghatározást használja. A gyökérpulpa — és ennek megfelelően a gyökércsatorna — a pulpakamrától a gyökércsúcs felé vékonyodik, de nem egyenletesen. Kezdetben csak kissé, nagyobb mértékben csak az apicalis gyökérharmadban. A gyökércsatorna falát a foggyökér hosszának túlnyomó részén ugyanúgy dentin alkotja, mint a koronái pulpakamráét, a csatorna apicalis végét azonban nem dentin, hanem cement veszi körül.
A cementréteg vastagságától függ egyrészt, hogy milyen hosszú résznek a fala áll cementből, másrészt az is, hogy mennyire szűkül be a pulpa, ill. gyökércsatorna apicalis vége (ezt a gyökérrészt közkeletűen gyökércsúcsnak nevezzük, lumenét pedig fora- men apicale névvel illetjük).
Minthogy a szervezet mindaddig képez dentint, amíg a pulpa funkcióképes, a pulpakamra és a gyökércsatorna térfogata, ill. tágassága ceteris paribus az életkortól függ. A fogorvosi vizsgálatok megállapították, hogy fiatalabb korban nagyobb a pulpakamra, tágabb a gyökércsatorna — azaz nagyobb a pulpa, vaskosabb
a gyökérpulpa — mint idősebb korban. Ugyancsak az életkortól függ — fiziológiás körülmények között — az apicalis részben a cement vastagsága (idősebb korban vastagabb).
A pulpa szöveti szerkezetét illetően ismétlésszerűen utalunk arra, hogy fiatal korban embrionális kötőszövetből áll. E kötőszövet sejtdús, rostokban szegény, a sejtközi állomány erősen hidratált kocsonyás anyag. A kor haladtával sejtekben szegényebbé és egyben rostokban dúsabbá válik, a sejtközti állomány hvdratatiója is csökken, ilyenkor már fogorvosi vizsgálatra lehet szükség. Felszínén paliszádszerű elrendeződésben zárt sejtsort találunk, ez az odontoblast-réteg. A megnevezés ellenére, mely e sejteknek tulajdonítja a dentinképzést, nem biztos, hogy a dentint az odontoblastok képezik.
Nyúlványaik — az ún. Tomes-féle rostok — a dentincsatornákon át egészen a zománcdentin, ill. cementdentin határig érnek. Hogy ezek teljesen kitöltik-e a dentincsatornácskák lumenét, vagy mellettük még nyirokrés helyez-kedik el, nem döntő jelentőségű probléma.
Az bizonyos, hogy ezeken a csatornákon át biztosítja a szervezet a pulpa felől a dentin kívánatos hydratatióját, amitől e szövet mechanikai ellenállóképessége függ. Feltételezik, hogy ezen az úton a zománcba is diffundál a pulpából az ún. ,,fog-lympha”, azaz a dentincsatornácskák folyékony tartalma. Ennek szerepe a zománcban tisztázatlan. A dentinben ez a nedvmennyiség fontos. Pulpa nélküli fogon ennek utánpótlása nincs biztosítva, a dentin „kiszárad”, és törékennyé válik.
Fogpulpa vizsgálat a budapesti fogorvosnál az esztétikai fogászaton. A fogszuvasodás kezelése szakszerűen elvégezhető a 13. kerületi klinikán.
Megosztás a facebookonA fogászati kezelések közül a fog pótlásának művelete az egyik legfontosabb, mivel a beteg egészsége mellett az életminőségét is jelentős mértékben javítja. A budapesti fogászati klinikán gyorsan és fájdalommentesen végzik a különféle szájsebészeti beavatkozásokat valamint esztétikai eljárásokat.
A fogorvos a fog pótlását a fogászati harapásvétellel, mintavétellel kezdi meg a budapesti klinikán. A fogászati kezelések között a szakszerű fogpótlás az egyik legbonyolultabb művelet, melyhez gyakran szájsebész szolgáltatásait is igénybe kell venni.
A fogorvos a puha rózsaviaszból készített, mintegy 1 cm széles, 2—3 cm hosszú, 0,3 —0,5 cm vastag blokkba haraptat a centrális ocelusiónak megfelelően. Beharapás után a viaszt hideg vízzel hűtjük a fogászaton. Ha jó a harapás, azokon a helyeken átharapja a beteg a viaszt, amelyek között centrális occlusióban érintkezés van. Ezt elkerülendő úgy is eljárhatunk, hogy gézlap mindkét oldalára egy-egy rózsaviasz lapot helyezünk, s ebből vágunk ki 1 cm széles 2, 3 vagy 4 cm hosszú csíkot a fogászat. A gézlapot nem tudja a beteg átharapni.
Általában nem kell a betéttel ellátandó fog helyét a harapásban úgy biztosítani, hogy a fogra gyűrűt helyezünk, amelyben Kerr-massza van, s a gyűrűt illesztjük a viaszharapásba. A viaszharapásban jól látható a praeparált üreg, s ebbe könnyen és pontosan behelyezhető a gyűrűs lenyomat alapján készített modell.
Az indirekt fogászati eljárással vett lenyomat feldolgozása. Mint már említettük, a fogászati laboratóriumban a lenyomat alapján modell készül, amely az üregnek s a fog vele határos felszíneinek, esetleg a fog egész anatómiai, ill. klinikai koronájának pontos mása.
A foglenyomatot a fogorvos vagy kitömi:
E három anyag közül a rézamalgám adja a leginkább térfogatállandó és mechanikai igénybevétellel szemben legellenál- lóbb modellt. Voltaképpen a legolcsóbb is, mert ismételten is fel lehet használni újbóli felmelegítéssel. Hátránya viszont, hogy csak kötése után, mintegy 12 óra múlva jut a modell további feldolgozását lehetővé tevő stádiumba. A modell-cement és a kőgipsz egyaránt mintegy 25—40 perc alatt köt ilyen mértékben.
A foglenyomat kitömése, ill. kiöntése során gondosan kell eljárnunk, hogy a rézamalgám, modellcement, ill. kőgipsz csakugyan eljusson a lenyomat legeldugottabb szögletébe is, és kellően kondenzáltassék.
Igen pontos modell nyerhető galvanoplasztikai úton a fogászaton: a lenyomat felszínét vékonyan bevonjuk grafitporral a fogorvosnál. Ezáltal a lenyomatanyag elektron vezetővé válik. Rézszulfátos galvánfürdőbe helyezzük, a lenyomatot katódként kapcsoljuk az áramkörbe. A katódon leváló réz egyenletes rétegben rakódik le a grafittal bevont lenyomatra, s mintegy 12 órai áramfolyás után olyan modellt kapunk kézbe, amelyen a lenyomat legapróbb részlete is pontosan mutatkozik a fogász számára.
Ennyi idő alatt kb. 0,3 —0,5 mm vastag rézréteg keletkezik, ezt belülről gipsszel, önkötő akriláttal vagy cementtel erősítjük meg, s így használjuk a további munkához. Általában éjszaka áramoltatjuk át a lenyomatot, s másnap reggel folytathatjuk a munkát a fogorvos. Ez érvényes a rézamalgámmal kitömött modellt illetően is.
Analóg módon készíthető pozitív (modell) galvanoplasztikai úton elasztikus anyaggal vett lenyomatra is. Ez esetben fokozott figyelmet igényel a technikai laboratóriumban a lenyomat bevonása grafitporral, hogy ne deformálódjék e művelet során.
A fogászati klinikán, akármilyen úton nyerjük is a fogmodellt, hogy könnyebben tudjunk vele bánni, gyökeret kell rá építenünk, ezt eleve szögletesre alakítjuk, s lépcsőt is vágunk bele, hogy ennek alapján a modellt mindig pontosan tudjuk orientálni.
A cement, gipsz, amalgám teljes megkeményedése, ill. a galvanoplasztikai úton nyert rézbevonat elkészülte után meleg vízben megpuhítjuk a Kerr-masszát, s így a lenyomatot levehetjük a modellről. Az elasztikus anyaggal vett lenyomat óvatosan melegítés nélkül leemelhető.
Míg a galvanoplasztikai úton nyert modell kidolgozást nem igényel, a rézamalgámból, cementből vagy kő-gipszből készült modellt ki kell dolgozni. Ennek során nem szabad az üreghez s annak széleihez hozzányúlnunk, viszont a modell többi részéről mindennemű egyenetlenséget el kell távolítanunk (kővel, korongokkal csiszoljuk simára).
Különösen fontos a fogorvosnál, hogy eltüntessük a lenyomati kanál, ill. gyűrű szélének reprodukcióját a modellről, ez ti. a szájban jelen nem levő műtermék, amely munkánkban zavarna. Csak a gyűrű, ill. kanál szélének gondos eltávolítása után van módunk arról meggyőződni, hogy élesen látszik-e a modellen az üreg gingivalis fala, s az eme fallal határos ép, természetes fogfelszín találkozása. Nyeső praeparálás esetén a fogorvos még nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk ennek a "műveletnek, ilyenkor ugyanis a modellen többnyire élesebben mutatkozik a gyűrű, kanál széle, mint a praeparált és a praeparálatlan felszín találkozási vonala. Az inlay-nek pedig pontosan eddig a kevésbé látható találkozási vonalig, s nem a gyűrű széléig kell érnie.
A modell kidolgozása után a fogorvos — a viaszharapást felhasználva — okkludort készítünk. A modellt a viaszharapásba természetes helyének megfelelően belehelyezzük, nagy segítséget nyújt ebben az üreg lemintázódása a viaszban. A helyére tett modellt viasszal rögzítjük, hogy a további manipulációk során ne mozduljon el. Ezt követően a modell gyökerének sima felszínét vékony rétegben olajjal vonjuk be, s az okkludor ama felét gipszből kiöntjük, amelyben a modell van a fogászaton.
Amint a gipsz megkötött, az antagonisták felé tekintő semleges felszínébe éles vályúkat vágunk, felszínét szappannal vagy vékony olajréteggel izoláljuk, majd az antagonistákat is kiöntjük gipsszel. A második gipszadag kötése után a viaszt megpuhítva az okkludor két felét szétválasztjuk, a modellt külön ki tudjuk emelni az okkludorból (ezért izoláltuk olajjal a ráépített gyökér felszínét), s mindig ugyanabba a helyzetbe vissza is tudjuk helyezni (ezért készítettük a gyökeret szögletesre s vágtunk belé lépcsőt a fogászat).
Munkaigényesebb a modell készítése kétrészes lenyomat alapján. Ez esetben a lenyomat két részét viasszal rögzítjük a valóságot visszaadó helyzetben, viaszmandzsettával vesszük körül, majd fém- vagy gumihengerbe helyezve gipsszel körülöntjük. A gipsz — miután megkeményedett — tökéletesen rögzíti egymáshoz a lenyomat két felét, s így módunk van kellően kondenzálni benne, amivel kitömjük vagy kiöntjük.
Fogászati harapásvétel készítése szakszerűen. A fogászati kezelések közül a fog pótlásának művelete az egyik legfontosabb, mivel a beteg egészsége mellett az életminőségét is jelentős mértékben javítja. A budapesti fogászati klinikán gyorsan és fájdalommentesen végzik a különféle szájsebészeti beavatkozásokat valamint esztétikai eljárásokat. Néhány további érdekes téma, melyet mindenki számára ajánlunk: fogszuvasodás kezelése a 13. kerületben, fogorvos keresése, fogászati klinika, fogpótlás készítés ára, budapesti fogorvos rendelője, fogászat Budapest keresés.
Megosztás a facebookon
A fogorvosnál a fog tömés közben egyéb fémeket is kevernek még az ötvözőüzemek az ezüstamalgámhoz, pl. a színtartóság javítására cinket, a keménység növelésére rezet.
Ezek a nemes amalgámok úgy készülnek, hogy a fé meket (az egyetlen higany híján) az ötvözőüzemben olvasztják össze, s a cseppfolyós keverékből rudakat öntenek. E rudakból készül forgácsolással, porrátörés- sel, őrléssel az ún. reszelék. A fogászat minél apróbbak ennek szemcséi, annál nagyobb felületen tudja a fogorvosi rendelőben hozzáadott higany megtámadni, annál hamarabb és könnyebben amalgamálódik.
A fogászati reszelék — gyártási módjától függően — forgácsokból, finom lapocskákból (fóliákból) vagy meghatározott nagyságú, többnyire sokszögű, esetleg legömbölyített fogorvos. Ha a rézamal- szemcsékből áll. Újabban a megolvasztott ötvözetet gám lapocskákat Bun- nagy nyomású levegővel szétpermetezik, ez úton igen sen-láng fölött vattával kis átmérőjű, egyenletes nagyságú gömböcskéket nyer- benmelegljök, nemlen szférikus amalgam).
Nemes amalgámrol akkor Hg-gőz a levegőbe beszélünk, ha a reszelék nemesfémtartalma legalább 50% — ez gyakorlatilag mindig az ezüsttartalom. A modern amalgámok 50—67 súly% Ag-ot tartalmaznak. Egyrészt a reszelékben tartalmazott ezüst és ón, másrészt a reszelék és a hozzákevert higany arányától függ, hogy a nyert amalgám keményedése közben milyen irányban és mértékben változtatja térfogatát. A reszelék egyébként attól függően különböző mennyiségű higanyt tud felvenni, hogy frissen ké szült-e, vagy már huzamosabb időn át állt. A reszeléknek ezt a változását öregedésnek nevezik, melegítés és intenzív fénybehatás által az öregedési idő csökkenthető, ami azért előnyös, mert a megöregedett reszelék tulajdonságai állan dók. Ezért jó gyárakból csak mesterségesen öregített reszelék kerül forgalomba.
A fog tömőanyagai és egyéb érdekességek. A fogtömés legjobb témái Budapest és környéki fogorvos tömése.
Megosztás a facebookon
A modern tömés előkészítése a fogorvosnál a barázdák és a gödröcskék mélyén a caries mai ismereteink szerint a zománc szerkezetének tökéletlensége folytán keletkezik: jellemző rá, hogy behatolási kapuja kicsiny, a zománcban is szétterjed a prizmák lefutási irányának megfelelően, s amint elérte a dentint, a zománcot alávájva terjed széliében is.
Ennek figyelembevételével kell a fogászaton a szuvas gócot megnyitnunk: a dentintámasztékától fosztott zománcot vésővel — kézi erővel, esetleg kalapáccsal ütve a vésőre — betörjük, a véső köszörült oldala a gödröcske, ill. barázda centruma felé tekint. Ha a fogszuvasodás még kicsiny, és nem sikerült a leírt módon betörnünk a zománcot, a góc feltárását egyenes-, esetleg könyökdarabba fogott lencsekővel, gyémánttal végezzük.
Amint a fogorvos a dentinbe értünk, a praeparálást célszerűen kúpfúróval folytathatjuk, amelyet a dentin legfelszínesebb rétegében vezetünk a fissura mentén a még ép zománc alá, a fúró által dentintámasztékától megfosztott zománcot a fúrót kifelé húzva letörjük. Így tárjuk fel az egész fissurarendszert a mesialis és a distalis oldali záró zománclécig.
Nagyőrlőn, főképpen alsó nagyőrlőkön a feltárást 5-6 mm átmérőjű keskeny gyémántkerékkel is végezhetjük, a legeredményesebben turbinával forgatott kis csonkakúp alakú vagy hengerded gyémánttal dolgozunk, mellyel egy ütemben végezzük a feltárás fentebb leírt két mozzanatát a fogászaton. Ezt követően azonban körül kell járnunk a kialakuló üreget az axialis falak mentén kúpfúróval, hogy legalább e helyeken kialakítsuk az üreg lapos pulpalis falát, axialis falainak enyhe divergálását a pulpalis fal irányába és az éles axiopulpalis éleket.
Felső nagyőrlőkön eltérhetünk attól az általános szabálytól, hogy a rágófelszín barázdarajzolatát az üregbe kell foglalnunk, mert e fogak rágófelszínét a crista transversa kiterjedtebb mesialis és kisebb distalis barázdarendszerre osztja. Ha csak az egyik barázdarendszer betegedett meg, elegendő a kérdéses záróléctől a crista transversáig haladni a praeventiv extensióval, ha a caries a cristát alávájta, az üreget az egész rágófelszínre ki kell terjeszteni.
Ha a leírt módon a fogász által feltárt, kiterjesztett és megfelelő tartási formájúra alakított üreg mélyén nincs caries, lapos végű kúpfúróval simára gyaluljuk az egész pulpalis falat. Ha viszont szuvas dentint találunk, a legcélszerűbb módon kanálexkavátorral kikaparjuk.
E célra egyébként gömbfúrót is használhatunk.
Nem kell az üreg pulpalis falát egész kiterjedésében a caries legmélyebbre hatolt pontjának megfelelően kiképeznünk, a tömés tartását és ellenállását kellően biztosítja az axialis falak mentén praeparált perem, az üreg közepe tájának gömbszeletszerű be-mélyedése ellenére is szilárdan áll a modern tömés a fogászat.
A fogorvos az előkészítés utolsó műszeres szakasza a zománcszélek ferdére faragása és simára gyalulása, ezt vésővel, esetleg zománcbárddal végezhetjük, de használhatunk e célra finom szemcséjű kicsiny hengeres követ, konvencionális sebességgel forgatott gyémántot is. A szabályosan praeparált I. osztályú rágófelszíni üregben élt csupán a pulpalis fal és az axialis falak között képezünk, míg az egyes axialis falak enyhe görbülettel folytatódnak egymásban.
Fogtömés kivitelezése és előkészítése. Néhány további téma, mely mindenki számára izgalmas és hasznos lehet: fogszuvasodás kezelése Budapesten, fogorvos a közelben, fogszuvasodás megelőzése, fogászat a kerületben, Budapest klinika.
Megosztás a facebookon
A fog szuvasodása folytán a fogászatban először az esetleg még meglevő cuticula dentis pusztul el. Acuticula dentis hiánya azonban nem tekinthető a caries korai jelének, mert a fog oly felszínéről is eltűnik, amelyen később sem támad szú.
A zománcban a demineralisatio először a prizmák közötti kötőanyagot támadja meg, ennek folytán élesebben láthatóvá válnak keresztcsiszolaton az egyes prizmák határai, hosszcsiszolaton pedig ezenfelül a prizmákon belüli harántcsíkok. A demineralisatio haladtával apránként teljesen eltűnik a prizmák közti anyag, maguk a prizmák is széttöredeznek, ahogy ásványanyag tartalmuk csökken. Végül morphologiai szerkezet nélküli massza marad a zománc helyén. A fogorvos ezeket a hiányokat kezeli, távolítja el.
A destrukciós folyamat során a zománcban vitális reakció nem észlelhető. Bizonyos fizikai-kémiai elváltozások azonban e szövetben is bekövetkeznek, mégpedig a demineralisatio során mobilizált ionok reagálnak a környező még ép krisztallitokkal. Ezt a reakciót talán ahhoz a maturatiós folyamathoz hasonlíthatjuk, amely az áttört fog zománcán zajlik le, melynek során különböző ionokat vesz fel a már mineralizáit szövet a nyálból, ill. a lepedőkből. Hasonlóképpen hypermineralizált keskeny sáv keletkezhet szuvas góc mellett is, ha a caries lassan progrediál.
A zománc szerves vázán eddig senkinek som sikerült kimutatni a caries által kiváltott vitális reakciót. Ennek oka az, hogy a zománc — ha csakugyan élő, azaz aktív anyagcseréjű szövet — bradytroph: életfolyamatai igen lassan, kis intenzitással zajlanak le. A fogorvos a vizsgálat során ezt tárja fel. Ilyen körülmények között annak a kérdésnek, hogy a zománc vitális szövetnek tekinthető-e, mai ismereteink tükrében nincs gyakorlati jelentősége; általában nem élő szövetnek tekintik.
Vitális reakciók híján, a demineralisatio fentebb leírt lefolyásának megfelelően a szuvas zománcon a felszínről a mélybe hatolva — szövettanilag három zónát különböztethetünk meg:
Fogromlási és fogászati kérdések. Egyszerű, de érdekes témák, melyek megismerése hasznos lehet: fogszuvasodás kezelése Budapest, fogorvos kezelése, fogászat a közelben, száj vizsgálat.
Megosztás a facebookon
A fogorvos által megválaszolt fogászati kérdések leírása részletesen és egyszerűen. A budapesti esztétikai fogászat szakemberei, szájsebészei és orvosai segítenek megérteni a szájhigiénia fontosságát.
