Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
A fogorvosok fogászati megfigyelései megerősítik, hogy a magasabb életszínvonal nem csupán különböző népek összehasonlításakor jár fokozott fogszuvasodás-intenzitással, hanem adott populáción belül is. A jobb anyagi helyzetben levő másképpen táplálkozik, más étrenden tartja gyermekét, általában többet és többször eszik.
Főképpen ez az utóbb említett tényező segíti elő a fogszú keletkezését.
Jobb anyagi helyzetben élő nagyobb tömegeknek a fogazat szempontjából célszerűbb táplálkozására nem ismerünk példát. A jobb anyagi helyzetben levők többet tudnak áldozni fogaik (és gyermekeik fogainak) rendben tartására, fogorvosra, mint a szűkös anyagi viszonyok között élők, tehát oly társadalmi rendben, amelyben a fogak rendben tartása, kezelése az egyéntől anyagi áldozatot követel meg, a caries következményes megbetegedései folytán szükségessé váló extractiók náluk lényegesen ritkábban észlelhetők, mint szegényebbeken. Viszont a szegények általában egyszerűbb életmódja a fogazat szúvédettségét illetően kedvezőnek látszik, különösen, ha táplálkozásuk hasonul a háborús restrictiók idején általánosságban fogyasztott táplálékhoz, s nem csábulnak el a szénhidrát- és cukorkalória viszonylagos olcsóságától.
A fogorvos ajánlása szerint a napi étrend célszerű összeállítása, a szénhidrát- és cukorfogyasztásnak a főétkezésekre történő megszorítása lehetővé teszi ezen olcsó kalóriaforrás okos felhasználását. A vipeholmi táplálkozási kísérletek szépen megmutatták, hogy a főétkezés keretében fogyasztott szénhidrátnak, sőt cukornak minimális a szúkeltő hatása, annál nagyobb a főétkezések között fogyasztott édességeké.
A szénhidrátok szúkeltő hatása foglalkozási ártalom formájában is mutatkozik cukor-, sütő- és malomipari dolgozók, cukrászok fogain a fogorvosnál. A munka közben keletkező finom szénhidrátpor könnyen rakódik le — nyállal keveredve, pépes lepedék formájában —, elsősorban az elülső fogak vestibularis felszínén, főképpen nyakán, esetleg a fogközökben, ehhez mérten alárendelt jelentőségű a dolgozó által feldolgozott termékek (sütemény, csokoládé stb.) fogyasztása és kóstolgatása a munkaidő minden fázisában a cukrászok cariesét illetően.
Savval dolgozók fogain is támad foglalkozási ártalomként caries, ennek oka a savak párolgása folytán a munkahely savval telített levegője, esetleg a sav szájba vétele. Ez az ártalom is a felső frontfogakon mutatkozik, mégpedig a nyakra lokalizált szuvasodással ellentétben az egész vestibularis felszínen okoz domineralisatiót, kisebb-nagyobb területre kiterjedő, felületes vagy mélyebb destructiót. Hasonló laesiók támadhatnak sósavpepszin szedése nyomán is.
Eltekintve a foglalkozási ártalomként jelentkező cariestől, az egyén (vagy családfő) foglalkozásának csak annyiban van befolyása a szuvasodásra, hogy a táplálkozás — mind a táplálék összetételét, mind az étkezés időrendjét illetően — egyrészt az anyagi jólétnek, másrészt a munkabeosztásnak is függvénye. E tényezők szerepét már tárgyaltuk.
A fog egészsége és a szociális helyzet. A legtöbb érdekes témát ebben a blogban olvashatod: egészség megőrzése minden nap, fogorvos Budapest, fogászat kezelés, étrend és fogsor, fog szabályozás.
Megosztás a facebookon
A fog szuvasodása folytán a fogászatban először az esetleg még meglevő cuticula dentis pusztul el. Acuticula dentis hiánya azonban nem tekinthető a caries korai jelének, mert a fog oly felszínéről is eltűnik, amelyen később sem támad szú.
A zománcban a demineralisatio először a prizmák közötti kötőanyagot támadja meg, ennek folytán élesebben láthatóvá válnak keresztcsiszolaton az egyes prizmák határai, hosszcsiszolaton pedig ezenfelül a prizmákon belüli harántcsíkok. A demineralisatio haladtával apránként teljesen eltűnik a prizmák közti anyag, maguk a prizmák is széttöredeznek, ahogy ásványanyag tartalmuk csökken. Végül morphologiai szerkezet nélküli massza marad a zománc helyén. A fogorvos ezeket a hiányokat kezeli, távolítja el.
A destrukciós folyamat során a zománcban vitális reakció nem észlelhető. Bizonyos fizikai-kémiai elváltozások azonban e szövetben is bekövetkeznek, mégpedig a demineralisatio során mobilizált ionok reagálnak a környező még ép krisztallitokkal. Ezt a reakciót talán ahhoz a maturatiós folyamathoz hasonlíthatjuk, amely az áttört fog zománcán zajlik le, melynek során különböző ionokat vesz fel a már mineralizáit szövet a nyálból, ill. a lepedőkből. Hasonlóképpen hypermineralizált keskeny sáv keletkezhet szuvas góc mellett is, ha a caries lassan progrediál.
A zománc szerves vázán eddig senkinek som sikerült kimutatni a caries által kiváltott vitális reakciót. Ennek oka az, hogy a zománc — ha csakugyan élő, azaz aktív anyagcseréjű szövet — bradytroph: életfolyamatai igen lassan, kis intenzitással zajlanak le. A fogorvos a vizsgálat során ezt tárja fel. Ilyen körülmények között annak a kérdésnek, hogy a zománc vitális szövetnek tekinthető-e, mai ismereteink tükrében nincs gyakorlati jelentősége; általában nem élő szövetnek tekintik.
Vitális reakciók híján, a demineralisatio fentebb leírt lefolyásának megfelelően a szuvas zománcon a felszínről a mélybe hatolva — szövettanilag három zónát különböztethetünk meg:
Fogromlási és fogászati kérdések. Egyszerű, de érdekes témák, melyek megismerése hasznos lehet: fogszuvasodás kezelése Budapest, fogorvos kezelése, fogászat a közelben, száj vizsgálat.
Megosztás a facebookon
A fogorvos által megválaszolt fogászati kérdések leírása részletesen és egyszerűen. A budapesti esztétikai fogászat szakemberei, szájsebészei és orvosai segítenek megérteni a szájhigiénia fontosságát.
